A felhőszolgáltatások ma már biztosan nem hiányozhatnak a sikeres vállalkozások mindennapi működéséből. Habár maga a technológia könnyen beépíthető egy cég életébe és jól adaptálható a mindennapi üzleti folyamatokhoz, átgondolt tervezésre van szükség ahhoz, hogy valóban azt érjük el vele, amit szeretnénk: gyors, könnyen bővíthető, kompromisszum nélküli működést az online térben.
Egyre gyakrabban hallhatjuk, hogy a 21. század sikeres üzletei a felhőben köttetnek, 2021 pedig egyértelműen a digitalizáció, ezen belül is a felhő éve. Nemcsak a világban történő előremutató technológiai trendek okán, de az “új normális” mentén átrendeződő üzleti modellek igényei miatt is. Az online térben való működés ugyanis sokkal hatékonyabb, mint a hagyományos workflow: innovatív, rugalmasan alakítható, biztonságos, ráadásul viszonylag egyszerűen kezelhető. Lehetővé teszi az üzleti folyamatok optimalizálását és a cégen belüli szabadabb információáramlást, valamint az infrastruktúra eredményesebb működtetését, végső soron pedig a költségek csökkentését is.
K: Hol is van az a felhő?
V: A rövid válasz: MINDENHOL. Bővebben pedig: évek óta beszélünk a felhőről, tisztában vagyunk a szükségességével, mégsem igazán tudjuk mi az. Hiszen a felhő nem egy egységes kategória, hanem különböző szolgáltatások halmaza, amit interneten keresztül érhetünk el, egy távoli szerverhez kapcsolódva. Vagyis tulajdonképpen internetes vagy zárt hálózaton történő adattárolásról van szó. Habár szinte elvont fogalomként kezeljük, a felhőalapú eszközök, szoftverek és megoldások már régen a mindennapjaink részévé váltak. Még ha nem is tudatosítjuk magunkban, a magánéletünkben már jó ideje ott van. Az online rendelés, ételkiszállítás, taxirendelés vagy éppen személyes adataink, fényképeink megosztása, illetve maga a közösségi média is felhőalapon működik. Ugyanakkor komoly számítási kapacitásokkal, technológiákkal megtámogatott alkalmazást ad a vállalkozások kezébe is, amelynek segítségével képesek lesznek több lábon állni az online világban.
K: Mit kell végiggondolnom?
V: Azzal már nagyjából mindenki tisztában van, hogy a felhő az egyik vezető technológia, amely egyre több online szolgáltatás hátterét adja. Arról is sok szó esett, hogy rengeteg előnye van a vállalkozások szempontjából. Ezek közül a legidőszerűbb a távmunka lehetősége egy rugalmas és transzparens céges belső rendszeren keresztül. A munkatársak bárhonnan dolgozhatnak és kommunikálhatnak egymással egy megbízhatóan működő zárt hálózaton keresztül. Ez még nem minden, hiszen a cloud computing a nagy mennyiségű adat biztonságos tárolására is alternatívát nyújt. Mindezekből kiindulva nem kérdés, hogy belevágjunk-e. Az azonban igen, hogy hogyan. Érdemes átgondolni, hogy honnan indulunk, mire van szükségünk, és ezekhez mérten melyik a legjobb megoldás számunkra. A tervezés első lépéseként vegyük számba, hogy miért szeretnénk felhőre váltani:
- A vállalkozás IT-hátterét szeretnénk fejleszteni?
- Az adott erőforrás kapacitása kifogyóban van, nem elég modern, vagy nem képes szoftveresen/hardveresen kiszolgálni az üzleti bővülést?
- Szeretnénk kiváltani a papíralapú működést vagy felgyorsítani az ügymenetet és az adminisztrációt?
- Többszintűvé tennénk az üzletileg kritikus adatok védelmét és tárolását? Vagy online térbe helyeznénk át a csoportos munkavégzést?
Sokszor ugyanis nem érdemes a már meglévő infrastruktúrát fejleszteni, de a futó üzleti folyamatok átalakítása esetén is óvatosnak kell lenni. Tehát fontoljuk meg, gondoljuk át, hogy mire van szükségünk, és aztán keressük meg az igényeinknek legmegfelelőbb szolgáltatást! Számos kérdésünkre az Aruba Oktatóanyagai között is választ találhatunk, ezért érdemes lehet átböngészni.
Ez is érdekelhet:
Hackathon győzelemmel Barcelonába
Az Aruba Cloud Hackathon 2023-as győztes csapata, a BIT Club versenyzői a fődíjként felajánlott 15 millió forint értékű startup támogatáson…
K: Milyen felhőszolgáltatást válasszak?
V: A vállalkozás üzleti igényeinek felmérése után érdemes megfontolni, hogy milyen eszközbeszerzésekre van szükség, ezután pedig jöhet a lehetőségek meghatározása. Számos felhőalapú szolgáltatás létezik a piacon. Vajon melyik illeszthető be a legjobban az üzletmenetbe?
Alapvetően háromféle szolgáltatástípusból választhatunk. A szolgáltatott infrastruktúra (IaaS) esetében konkrétan a virtualizált környezetért fizetünk, azaz a processzorért, a memóriáért, a tárhelyért, a szoftverszolgáltatásokért, az infrastruktúra-elemekért. Itt azt kell eldönteni, hogy szeretnénk-e saját, virtualizált környezetben futó erőforrásokat vagy a megosztott erőforrások is elegendőek lehetnek a webes alkalmazásunk, weboldalunk vagy egyéb szoftverünk számára. Ez utóbbi esetben az adott szerveren több felhasználó létezik, viszont erősen korlátolt az erőforrások bővíthetősége.
Ha ez nem fedi le a futó folyamatainkat, érdemes igénybe venni a platformszolgáltatást (PaaS), amely teljes körű fejlesztési és üzembe helyezési környezetet biztosít a felhőben, a szolgáltató alkalmazások fejlesztéséhez/tároláshoz szükséges hardver- és szoftvereszközökkel, egy a saját infrastruktúra segítségével.
Ha pedig egyáltalán nem szeretnénk foglalkozni a telepítésekkel, a tutorialok böngészésével, a frissítésekkel, a karbantartással, érdemes a legegyszerűbb megoldást választani. A szoftverszolgáltatás (SaaS) segítségével olyan független szolgáltató által fejlesztett és hosztolt szoftvereket érhetünk el, amelyek a szolgáltató adatközpontjában találhatóak, vagyis bérbe vesszük az adott alkalmazásokat is. Például egy Magento-alapú webshophoz a Magento már fel van telepítve a szerverre, és el is lehet kezdeni használni.
K: Mire figyeljek oda a választáskor?
V: Azért váltunk felhőre, mert egyszerűbben, biztonságosabban és rugalmasabban szeretnénk működtetni a cégünket, amivel hosszútávon csökkenthetjük a költségeinket. Azonban egy rosszul megválasztott szolgáltatástípussal akár ennek az ellenkezőjét is elérhetjük. Például, ha egy nagy forgalmú webshophoz túl kicsi csomagot választunk, könnyedén belassulhat vagy elérhetetlenné válhat az oldal. Ugyanez megtörténhet akkor is, ha nem kielégítő a szolgáltatás üzemelési háttere. Járjunk utána alaposan, hogy milyen módon garantált a szolgáltatás működése, hiba esetén mennyire gyorsan állítható vissza, mennyire támaszkodhatunk a supportra. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy ami az interneten fut, az megfelelő védelem nélkül bárki számára látható és kibertámadások célpontjává válhat. Természetesen a szolgáltató ellátja egy alapszintű védelemmel az adatainkat, de a rosszul megválasztott és kezelt jelszavak komoly károkat okozhatnak a cég számára. Érdemes utánanézni az adott felület kezelésének is, hiszen a „nem tudás” sok problémát von maga után. Kérdezni nem szégyen – akár a saját IT-szakembereinktől, akár magától a szolgáltatótól. És ugyan a felhőtechnológia az adatok tárolásának és kezelésének biztonságos módja, a felelősség mindig a mienk, tehát mindig legyen back up! A biztonsági mentést megéri több módon szinkronizálható formában, multifelhőben megoldani.
K: Ha egyszer belevágok, van-e lehetőségem változtatni?
V: Ahogy az elején is elhangzott, a felhő nem egy egységes, statikus állandó, amire befizetünk vagy nem. Tele van változóval, azaz rugalmasan változtatható elemekkel. Számtalan szolgáltató, szolgáltatás és megoldáscsomag létezik a piacon, amiket igényeinknek megfelelően használhatunk vagy akár kombinálhatunk is. Különböző előfizetések között válogathatunk, de a legtöbb szolgáltatáshoz tartozik próbaverzió, amely remek lehetőséget nyújt a vállalkozásoknak arra, hogy kipróbálhassák, és eldönthessék, mire is van szükségük. Stratégiánk alapja lehet a megfelelő típusú felhőmegoldás kiválasztása.
A publikus felhő annyiban publikus, hogy maga a szolgáltatásinfrastruktúra és a kiszolgálói háttér bárki számára elérhető, de természetesen a saját adataink és felületeink nem nyilvánosak. A privát felhő annyiban különbözik ettől, hogy kizárólag egy szervezet használja saját vagy egy harmadik szervezet által üzemeltetett infrastruktúrán keresztül. Előnye, hogy mini adatközpontként funkcionál, dedikált erőforrásokkal rendelkezik, további virtualizált környezetek tud létrehozni az adott infrastruktúrán belül, sőt az infrastruktúra replikáját is elkészítheti egy másik adatközpontban. A hibrid felhőben az előző két változat működik együtt, például a kisebb infrastrukturális igényekkel bíró üzleti szolgáltatást publikus felhőkörnyezetben futtatja, míg az üzletileg kritikus folyamatokhoz privát felhőt alkalmaz. A multifelhő megoldás esetén pedig a felhasználó cég több szolgáltatót is igénybe vesz, például adatmentésre kiválasztja az egyik felhőszolgáltatót, de az akár több tízezer terméket tartalmazó webshopját egy másik platformján futtatja. Érdemes a szolgáltatásokat próbálgatni, variálni, hiszen erre lehetőség van.
Tehát felhőre fel! Megfontoltan, tájékozódva, felmérve az igényeket és lehetőségeket, végül, de nem utolsósorban pedig: KÉRDEZNI ÉR!
