Dél-Szudán, Kilo 18 menekülttábor – Menekültek Szudán Kék Nílus régiójából arról számoltak be, hogy a szudáni hadsereg vadászgépekkel, helikopterekkel és katonákkal gyilkolja halomra a civileket. A térségben több lázadó szervezet is működik, amelyek hadban állnak a kartúmi vezetéssel. Nemzetközi civil szervezetek számos súlyos jogsértésről számoltak be. Egyelőre eredménytelenül.

Több tucat menekülttel készült interjú, akik az elmúlt három hétben érkeztek a dél-szudáni menekülttáborba. A menekültek a Reuters hírügynökségnek is beszámoltak a borzalmakról, a szudáni kormányerők Ingessana hegyvidéki régióban végrehajtott kegyetlen akcióiról.

Saura Mayas elmondta, hogy decemberben menekült el Felső-Nílusból, miután a katonák felgyújtottak a faluját, a szudáni légierő pedig bombázta a települést. Mayas elmondta, hogy a közeli erdőbe menekült, amikor a katonák elkezdtek pusztítani és egy fa tövében beásta magát, hogy megmeneküljön. Elmondása szerint a szudáni katonák nagy kaliberű fegyverekkel lőtték az erdőt, ahova a civilek elmenekültek előlük. Maya iker gyermekeivel futott a szudáni katonák elől. Egy másik menekült, Idriss Hamodo is hasonló történetet mesélt el: Magaja faluból kellett elmenekülnie. Mint elmondta, a szudáni légierő először egy Antonov repülőgéppel bombázta a faluját, majd egy helikopter érkezett, arról lőtték az embereket. Ezután pedig bevonultak a katonák. Hamodo elmondta, hogy azokat a civileket, akik nem tudtak elmenekülni, egyszerűen lemészárolták. Egy 28 éves fiatalember Amar Atom településről elmondta, hogy a nagymamáját élve égették el, amikor felgyújtottak a házat. A menekültek azt is elmondták, hogy a térségben nincs mit enni, sokan falevelekkel és gyökerekkel táplálkoztak. Vizet pedig pocsolyákból szereztek maguknak. Az Orvosok Határok Nélkül segélyszervezet szerint a humanitárius katasztrófa már nem fenyeget, hanem egyre inkább úgy tűnik, hogy bekövetkezett, Kék Nílusban és Dél-Kordofánban. A becslések szerint több mint 100 ezren menekültek el a harcok elől.

A harcok még 2011 júniusában és júliusában robbantak ki Kék Nílusban és Dél-Kordofában, nem sokkal azután, hogy Dél-Szudán függetlenné vált. A két államban keresztények és muszlimok egyaránt élnek, de sokan a helyi törzsi, vallási szokásokat követik. A két államban több lázadó szervezet is működik. A legnagyobb az SPLM-N. A lázadók korábban többször is elmondták, hogy azért ragadtak ismét fegyvert, mert a kartúmi vezetés megfosztotta őket a politikai jogiktól és emellett diszkriminálja őket.